Dr. Mindszenty Andrea

<< Vissza

 

Beosztás egyetemi tanár
Kutatási terület bauxitföldtan, paleokarszt és paleotalajok, tengeri és szárazföldi unkonformitások, diszkonformitások vizsgálata, diagenezis
Szoba 1.703
Telefon +36/1/372-2500 (1789 mellék)
Fax +36/1/381-2130
E-mail , andrea.mindszenty@gmail.com
Dr. Mindszenty Andrea
Szakmai képesítés, tudományos fokozatok

Az MTA doktora (DSc), Magyar Tudományos Akadémia, Budapest (2000), Karsztbauxit szedimentológia
Egyetemi tanár, ELTE, Budapest, (1996)
Földtudományok kandidátusa (CSc), Magyar Tudományos Akadémia, Budapest (1985), alkalmazott földtan, angol nyelv és filozófia
Egyetemi Doktor (Dr. rer. nat.), ELTE, Budapest, (1980) nyersanyagkutatás és ásványtan
Okleveles geológus, ELTE, Budapest (1969)

Teljes- és részmunkaidejű foglalkozások

2011- egyetemi tanár
1997- 2011 tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék / Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
1991-1997 egyetemi docens, ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék
1981-1991 tudományos munkatárs, főmunkatárs, ELTE Ásványtani Tanszék
1976-1981 osztályvezető helyettes, Földtani Kutatáselőkészítési Osztály, Magyar Aluminíumipari Tröszt Bauxitkutató Vállalata
1972-1976 geológus, Földtani és Bányászati Osztály, Magyar Alumíniumipari Tröszt Kutatási és Fejlesztő Központja (ALUTERV-FKI)
1970-1972 tanársegéd, ELTE Ásványtani Tanszék
1969-1970 geológus, Földtani és Talajmechanikai osztály, ALUTERV

Magyar és külföldi tudományos szervezetekbeli tagság/tisztség

1968-tól a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) tagja
1985-től az ICSOBA  (Intern.Comm. of Studies on Bauxite, Alumina and Aluminium) tagja
1986-1994  az MFT társelnöke
1988-1991 az IUGS Magyar Nemzeti Bizottságának titkára
1989-1993 az IGCP-287 (Tethyan Bauxites) nemzetközi korrelációs projekt társvezetője
1989-től az MTA Földtani Tud.Biz. és a Szedimentológiai Albiz. tagja
1992:     az Oregoni Tudományos Akadémia tagja
1995-2005 a Földtani Közlöny szerkesztő bizottságának tagja
1998-tól az IAS (Intern.Asssoc. of Sedimentologists) tagja,
2002-től  az OMBKE (Orsz.Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) tagja
2005-től az MTA köztestületi tagja
2007-től az MTA a X.Osztály közgyűlési képviselője,
2007-2009 A Magyar UNESCO Bizottság által létrehozott „A Föld Bolygó Nemzetközi Éve” Magyar Nemzeti Bizottság tagja
2009-től a Magyarhoni Földtani Társulat társelnöke
2009-től az ELTE Földtudományi Doktori Iskola Tanácsának tagja, Földtan-Geofizika alprogram vezetője
2004-től az MTA  Közgyűlés nem-akadémikus képviselője (X.Oszt.)
2010-2012 az MTA  Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának szakértői kollégiumi tagja
2010-2013 az MTA  Elnökségének nem-akadémikus tagja (Élettelen Természettudományok)

Díjak, Kitüntetések

1970: „Eötvös Loránd” emlékérem, kiváló diákköri munkáért (ELTE)
1970: Ifjúsági Díj (publikációért), Magyarhoni Földtani Társulat
1974, 1975 ALUTERV Nívódíj (kutatási jelentésért)
1977: TIT Emlékérem (TV-szabadegyetemi előadásért)
1979: A Bauxitkutató Vállalat Kiváló Dolgozója
1988: Kiváló Munkáért (Müv.Min.kitüntetés)
1997: Széchenyi Professzori ösztöndíj
2002: Society of Economic Mineralogists and Petrologists, „Excellence of Poster Presentation”
2003: „A Bauxitbányászatért” emlékérem (Bakonyi Bauxitbánya)
2005: Journal of Sedimentary Research, Best Paper Award for 2004
2005:„Pro Geologia Applicata” (Magyarhoni Földtani Társulat emlékérme)
2014: Magyar Érdemrend, Tisztikereszt

Válogatott publikációk

D.S. Cronan, A. Galácz, A. Mindszenty, S.A. Moorby, M. Polgári (1991): Tethyan ferromanganese oxide deposits from Jurassic rocks in Hungary, Journ.Geol.Soc., London, 148, pp. 655-668.

B. D'Argenio, Mindszenty, A. (1992): Tectonic and climatic control on paleokarst and bauxites, Giorn.Geol.Bologna,54/1, pp.207-218.

G.J. Retallack, Mindszenty, A. (1994): Well preserved Late Precambrian paleosols from Northwest Scotland. Journ.Sed.Res.A 64.,2 264-281

D'Argenio, B., Mindszenty, A.(1995):Bauxites and related paleokarst: tectonic and climatic event markers at regional unconformities. Eclogae geol. Helv. 88/3:453-499.

Mindszenty, A., D'Argenio, B., Aiello, G. (1996): Lithospheric bulge-related uplift as recorded by regional unconformities - the case of Apulia. Tectonophysics 252/1-4, 137-162, Elsevier

Mindszenty, A., Deák, F.J. (1999): Carbonate paleosols from the Upper Triassic of the Gerecse Mts.,Hungary. Bull.Geol.Soc.Hung., 129/2 , 213-248 (in Hungarian, with English abstract)

Di Stefano,P., Galácz, A., Mallarino, G., Mindszenty, A., Vörös, A. (2002): Birth and Early Evolution of a Jurassic Escarpment: Mte Kumeta, Western Sicily. FACIES, 46, 273-298, Erlangen

Deák, F.J., Földvári M., Mindszenty, A., (2002): A new tool to detect exposure surfaces in shallow water carbonate depositional environments. Acta Geol.Hung., 45/3, 301-317

 

 

Dr. Mindszenty Andrea munkássága: Magyar Tudományos Művek Tára


Mindszenty Andrea "A KARSZTBAUXITOK JELENTŐSÉGE A PALEODOMBORZATI ÉS PALEOGEODINAMIKAI REKONSTRUKCIÓBAN" című, 2012. november 7-én a Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére, "Lemeztektonika - a földtudományok kopernikuszi fordulata" címmel rendezett tudományos ülésen elhangzott előadása letölthető itt.


Bárdossy Gy.; Mindszenty A. (2013): The Iharkút bauxite. Az iharkúti bauxit-előfordulás. Occasional Papers of the Geological and Geophysical Institute of Hungary, volume 1., Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 133p.

Török Á., Ünnep V., Balázs A., Mindszenty A., Kele S. (2013): A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység). Földtani Közlöny, 143/3, 251–264.

Poros Zs., Machel H.G., Mindszenty A., Molnár F. (2013): Cryogenic powderization of Triassic dolostones in the Buda Hills, Hungary, International Journal of Earth Sciences 102:1513-1539.

Poros, Zs., Mindszenty, A., Molnár, F., Pironon, J., Győri, O., Ronchi, P., Szekeres, Z. (2012): Imprints of hydrocarbon-bearing basinal fluids on a karst system: mineralogical and fluid inclusion studies from the Buda Hills, Hungary. International Journal of Earth Sciences 101:429-452.

Veres V, Virág M, Mindszenty A, Mádl-Szőnyi J (2011): Antropogenically modulated hydrological changes of the last 120 years recorded by an "indoor" travertine precipitate of the Rudas Spa? (Buda Thermal Karst, Budapest, Hungary) RENDICONTI ONLINE DELLA SOCIETà GEOLOGICA ITALIANA 16: pp. 36-38.

Virág M, Mindszenty A, Surányi G, Leél-Őssy Sz (2011): Infiltration history of the last 50 thousand years as reflected by the anatomy of a flowstone type speleothem precipitated from dripwaters of the Pálvölgy-Mátyáshegy Cave System (BudaThermal Karst, Budapest, Hungary)RENDICONTI ONLINE DELLA SOCIETà GEOLOGICA ITALIANA 16: pp. 39-41.

Horvath Z, Micheli E, Mindszenty A, Berenyi Uveges J (2005): Soft-sediment deformation structures in Late Miocene-Pleistocene sediments on the pediment of the Matra Hills (Visonta, Atkar, Verseg): Cryoturbation, load structures or seismites? TECTONOPHYSICS 410:(1-4) pp. 81-95.

Csoma A E, Goldstein R H, Mindszenty A, Simone L (2004): Diagenetic salinity cycles and sea level along a major unconformity, Monte Camposauro, Italy, JOURNAL OF SEDIMENTARY RESEARCH 74: (6) pp. 889-903.

Szinger B, Szilágyi V, Weiszburg T, Horváth Z, Mindszenty A (2004): A gyöngyösvisontai lignit fedőjében megjelenő kristályos, paleotalaj eredetű karbonátkonkréciók vizsgálata. FÖLDTANI KÖZLÖNY 134:(3) pp. 391-412.

Durn G, Ottner F, Tisljar J, Mindszenty A, Barudzija U (2003): Regional Subaerial Unconformities in Shallow-Marine Carbonate Sequences of Istria: Sedimentology, Mineralogy, Geochemistry and Micromorphology of Associated Bauxites, Paleosols and Pedo-Sedimentary Complexes: Field Trip P8. In: Vlahovic I, Tisljar J (szerk.) 22nd IAS Meeting of Sedimentology - Opatija 2003, Field Trip Guidebook: Evoluiton of Depositional Env ironments from teh Palaeozoic to the Quaternary in the Karst Dinarids and the Pannonian Basin. pp. 209-254.

Kósa G, Mindszenty A, Mohai R (2003): Roncskarszt térszínre progradáló eocén törmelékkúp Budakeszin. FÖLDTANI KÖZLÖNY 133:(2) pp. 271-285.

Üveges J.B., Horváth Z., Michéli E., Mindszenty A., Németh T. (2003): Reconstructing Quaternary pedogenesis in a paleosol sequence in Hungary. QUATERNARY INTERNATIONAL 106-107: pp. 61-71.

Di Stefano P, Mindszenty A (2000): Fe-Mn-encrusted "Kamenitza" and associated features in the Jurassic of Monte Kumeta (Sicily): subaerial and/or submarine dissolution? SEDIMENTARY GEOLOGY 132: (1-2) pp. 37-68.

Carannante G., D'Argenio B., Dello Iacovo B, Ferreri V, Mindszenty A., Simone L. (1988): Studi sul carsismo cretacico dell' Appennino Campano. MEMORIE DELLA SOCIETA GEOLOGICA ITALIANA 41:(2) pp. 733-759.

Kutatási és oktatási tevékenység:
Mindszenty Andrea már egyetemi évei alatt elkötelezte magát a bauxitok tanulmányozása mellett. Ezt szakirodalmi tevékenysége is jól tükrözi: publikációinak többsége a bauxitföldtan, bauxitszedimentológia  területén elért eredményeiről számol be.
Az ipari bauxitkutatásban eltöltött kilenc  év alatt, valamint azt követően, az  iparág által megbízott szakértőként, fontosnak tartotta a tudományos eredményeknek a gyakorlati kutatásba való átültetését. Bauxit-szedimentológiai vizsgálatainak eredményeit az iharkúti bauxittelep kutatása során az iparág közvetlenül hasznosította. Maga és tanítványai munkássága nyomán lehetővé vált a vitás rétegtani helyzetű bauxittelepek többségének  besorolása (Mindszenty et al.1991, Jubiläumsschr.20 Jahre Geol.Zusammenarbeit Österreich-Ungarn, Teil 1., 309-345, Vienna). Sokat tett az  iharkúti bauxit akkor újdonságszámba menő teleptani viszonyainak jobb megismeréséért és maradandót alkotott a bauxtiprognózis módszertani fejlesztése terén (Szantner-Knauer-Mindszenty 1986 : Bauxitprognózis, VEAB kiadv., 1-142)
1981-től  visszakerült a felsőoktatásba. Céljául ekkor azt tűzte ki, hogy a karsztbauxitokat bekapcsolja a szedimentológia nemzetközi vérkeringésébe. 1989-ben egy a Tethys régió krétaidőszaki bauxit-előfordulásainak szedimentológiai szempontú korrelációjával foglalkozó  nemzetközi kutatási program (IGCP-287) javaslója, majd társ-vezetője lett. Vezetésével e program jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ma már a bauxitok üledékes környezetjelző szerepét a szedimentológusok többsége egyértelműen elfogadja. Ezt jól jelzi, hogy a 90-es éve közepe óta meghivott előadóként több nemzetközi szedimentológiai konferecián kérték fel bauxit-témáju előadás és rövid kurzus tartására, ill. a konferenciákhoz kapcsolódó terepbejárásoknak a szervezőkkel közös előkészítésére és a terepi bemutatók megtartására (IAS 15.,1994, ISJS 6, Palermo, 2002, IAS 22, Opatija, 2003, Sediment 2006, Goettingen)
A hazai bauxitok tanulmányozásával foglalkozó cikkei közül kiemelendők az iharkúti kréta bauxittal, valamint a déli-bakonyi eocén bauxit szedimentológiájával foglalkozó munkái (Mindszenty 1983, TRAVAUX ICSOBA 13 (18) 61-72, Mindszenty et al. 1988, Acta Geol.31/3-4, 339-370), továbbá a Dunántúli középhegység karsztbauxitjainak és a hozzájuk kapcsolódó paleokarsztjelenségeknek komplex diagenezis-szempontú  vizsgálatát összefoglaló közleménye (Mindszenty et al. 2001, Földt Közl., 131/1-2, 107-152).
Nemzetközi viszonylatban, elsősorban az olasz kollégákkal  folytatott  kutatásainak eredményét összefoglaló, a dél-itáliai ill. általában a mediterrán  bauxitokról írott munkáira figyelt fel a közvélemény (Mindszenty et al. 1995, Tectonophysics, 252, 147-161 és D’Argenio & Mindszenty 1995, Eclogae Geol.Helv. 88/3, 453-499)
A karsztbauxitok/paleokarsztjelenségek  tanulmányozása  során szerzett tapasztalatait a 90-es évek óta eredményesen kamatoztatja a nem-bauxitos paleotalajokra és a nemcsak  kizárólag bauxithoz kapcsolódó  paleotalajokra irányuló vizsgálatában.  A módszert  ösztöndíjasként az Oregoni Egyetemen (USA) és a Ghenti Egyetemen (Belgium) sajátitotta el.  A 90-es évek második felétől kezdve egyre többet publikál (igen jó idézettséggel) paleotalajtani témában  is    (Retallack & Mindszenty1994, Journ.Sed.Res.A 64, 264-281, Bestland et al. 1996, GSA Bull. 108/3 285-302 Tectonophysics 2006) és az ELTÉ-n a geológusképzésbe bevezettte a “Paleopedológia” c. tárgyat s hallgatóival közösen egyre több paleotalajtani tárgyú közleménye jelenik meg (pl. Mindszenty-Deák1999, Földt. Közl. 129/2, 213-248,  Deák et al. 2002, Acta geol.Hung. 45/3, 301-317,  Horváth et al. 2006, Tectonophysics 410 (2005), 81-95)
A sekélytengeri karbonátos rétegsorokban megjelenő paleotalajokról 2003-ban Opatijában tartott nagysikerű “keynote” előadása nyomán 2004-ben a Neuchateli és a Ljubljanai egyetemtől kapott e témában való előadásra meghívásokat.
A paleotalajokkal való foglalkozás révén került kapcsolatba a geológián belül ujdonságnak számító archeogeopedológiával amely a régészet, a talajtan és a geológia határmezsgyéjén napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő földtudományi szubdiszciplinája. Ebben a témában szorosan együttműködik a Gödöllői SzIE talajtanos szakembereivel (Stefanovits P., Micheli E.) és a Budapesti Történeti Múzeum régészeivel. Az ELTÉ-n a régészekkel, valamint az archeometriával foglalkozó geológus kollégákkal összefogva elinditotta a geológusok számára  a “Régészeti geológia” curriculumot. A Budapest környéki ásatásokon végzett geológiai/szedimentológiai vizsgálatai nyomán figyelme az ember és természet urbanizált környezetben megfigyelhető kölcsönhatása felé fordult: jelenleg  a fővárosban és tágabb körzetében végez hallgatóival együtt urbángeológiai kutatásokat (Izsák & Mindszenty 2007, Földr.Közl., 55/4 431-439)
A bauxit-paleotalaj-paleokarszt “kontinuum”-ot, mint  szárazulati üledékhézagokhoz kapcsolódó jelenségek együttesét, különböző földtörténeti időszakokban, különböző  üledékes környezetekben vizsgálva  ismerte fel, milyen  - gyakran megoldhatatlan -  nehézségekkel járhat egy-egy üledékhézagos földtani rétegsorban eldönteni, hogy vajjon az üledékhézag szárazulati, vagy tengeralatti erózió eredménye-e, avagy esetleg  a kettő szuzperpoziciója folytán  jött létre. Jellemző módon, nem-bauxitos publikációi közül a legnagyobb nemzetközi visszhangot éppen egy ilyen vitás esetnek a sziciliai kollégákkal együtt vizsgált, elemző értékeléséről számot adó cikke váltotta ki (Journ.Sed.Res. 2000 és Facies 2004). Ugyancsak egy nagy regionális diszkordancia-felülethez kapcsolódó – ezúttal azonban sorozatos szárazrakerülések és az azokkal járó paleohidrológiai  változások hatását elemző – cikk az, amelyet doktoranduszával együtt publikáltak, s amely 2005 végén az SEPM-től megkapta “a 2004 év legjobb cikke” kitüntetést (Csoma-Goldstein-Mindszenty-Simone, 2004, Journ.Sed.Res. 74/6, 889-903).
Oktatási tevékenységét 1981-2009 között 23 diplomamunka, 1996-2009 között 6 megvédett és 2 folyamatban lévő PhD disszertáció fémjelzi. Tanítványainak többsége a 80-as években a bauxitkutatásban helyezkedett el, doktoranduszai, különféle szedimentológiai témákban specializálódva ma részben hazai, részben külföldi kutatóhelyeken (MTA, TAKI, MÁFI, Shell The Hague) hasznosítják a tőle tanultakat.  A Geológus Tanszékcsoport vezetőjeként, majd később a Földrajzi-és Földtudományi Intézet igazgatóhelyetteseként részt vett  a felsőoktatási törvény által megkövetelt új Földtudományi alapszak tantervének összeállításában és szakfelelősként irányította a Geológus mesterszak képzési tervének kidolgozását.

Összefoglalva: Mindszenty Andrea kutatásainak fókuszában, a mai napig,  elsősorban a szárazulati üledékhézagok (ezen belül a bauxitok, paleokarsztjelenségek és paleotalajok) szedimentológiai szempontú vizsgálata  és ezeknek a  tengeralatti üledékhézagok kísérőjelenségeivel (kemény-felszínekkel, Fe-Mn-dús kiválásokkal) való fenomenológikus összevetése áll. Kutatásait szedimentológiai megközelítéssel végzi, célja minden esetben az, hogy az általa vizsgált jelenségekből a bennük rejlő őskörnyezeti információt minél tökéletesebben kinyerje, s ezáltal azon időszakok történései felől is tájékozódhassék, amely időszakokról (az üledékhiány miatt) nem áll rendelkezésre konvencionális szedimentológiai módszerekkel megfejthető adat.
Ez a megközelítés hasznosan járul hozzá a globális környezetváltozás egyes részleteinek analógiájaként számon tartott őskörnyezeti változások újabb részleteinek megismeréséhez, számos, az üledékes  formációkhoz kötődő nyersanyag feltárásához, és jól kamatoztatható az egyre dinamikusabban fejlődő  archeogeológiában és urbán-geológiában is.

Oktatott tantárgyak

BSc földtudományi szakosoknak:

  • A környezeti földtudomány alapjai
  • Nyersanyagok és energiaforrások

BSc Földtudomány/Geológiai szakirány hallgatóinak:

  • Teleptan (Üledékes nyersanyagtelepek)

MSc geológusoknak:

  • Üledékhézagok geológiája
  • Fluidumok a földtanban
  • Diagenezis
  • Üledékes ásványtelepek földtana
  • Bauxitföldtan
  • Kőszénföldtan

PhD:

  • Paleokarszt jelenségek
  • Paleotalajok
  • Laterites
  • Soils or Sedimentary Rocks
  • Travertino-szedimentológia